Az Activision Blizzard olyan népszerű játékokat adott ki, mint a Call of Duty, a World of Warcraft, a Diablo, az Overwatch, a Candy Crush és a StarCraft. Ezek a játékok több mint 400 millió havi aktív felhasználóval rendelkeznek világszerte. A Microsoft ezzel a lépéssel nemcsak ezeket a játékokat szerzi meg, hanem az Activision Blizzard több mint 10 ezer alkalmazottját is, akik továbbra is önállóan működnek majd.

A Microsoft célja, hogy ezeket a játékokat elérhetővé tegye az Xbox Game Pass előfizetési szolgáltatásán keresztül, amely több mint 25 millió felhasználónak kínál hozzáférést több mint 100 játékhoz egy havi díjért. A Microsoft szerint ez növeli a játékosok választékát és élményét, valamint segíti az új játékok fejlesztését és innovációját.

A felvásárlás azonban nem ment zökkenőmentesen. A Microsoftnak több akadályt is le kellett küzdenie, mielőtt véglegesíthette az üzletet. Az egyik legnagyobb kihívást a versenyhatóságok jelentették, akik aggódtak, hogy a felvásárlás csökkenti a versenyt és hátrányosan érinti a fogyasztókat.

Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (FTC) vizsgálatot indított az ügyben, és pert is indított a Microsoft ellen, hogy megakadályozza az üzletet. Az FTC szerint a felvásárlás túl nagy piaci részesedést adna a Microsoftnak, és kizárná a riválisokat, mint például a Sony és a Nintendo. Az FTC azt is kifogásolta, hogy a Microsoft korábban már megvett más játékstúdiókat is, mint például a Bethesda-t és a Mojangot.

A per azonban nem járt sikerrel az FTC számára. A bíróság elutasította az FTC keresetét, mondván, hogy nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a felvásárlás sérti a versenytörvényeket. A bíróság szerint nem bizonyított, hogy a Microsoft monopolhelyzetbe kerülne vagy visszaélne piaci erejével. A bíróság azt is megjegyezte, hogy a videojáték-piac dinamikus és változó, és sok más szereplő is van rajta.

A másik nagy akadályt az Egyesült Királyság versenyhivatala (CMA) jelentette, amely szintén vizsgálódott az ügyben. A CMA attól tartott, hogy a felvásárlás csökkenti a választást és növeli az árakat a felhőalapú játékszolgáltatások területén. A CMA szerint ez hátrányosan érintené az Egyesült Királyságban élő játékosokat, akik egyre inkább a felhőben játszanak.

A Microsoft azonban meg tudott állapodni a CMA-val, miután engedményt tett az Activision Blizzard felhős játékjogainak eladásával kapcsolatban. A Microsoft lemondott arról, hogy kizárólagosan birtokolja ezeket a jogokat, és eladta őket az Ubisoft-nak, egy másik nagy játékkiadónak. Ez azt jelenti, hogy az Activision Blizzard játékait nem csak a Microsoft Xbox Cloud Gaming szolgáltatásán keresztül lehet majd játszani, hanem más felhős platformokon is. A CMA ezt elfogadta, és jóváhagyta a felvásárlást.

A Microsoft és az Activision Blizzard tehát most már semmi akadályt nem lát az üzlet lezárásában. A felek várhatóan hamarosan aláírják a szerződést, és bejelentik a tranzakció véglegesítését. A Microsoft ezzel a lépéssel megerősíti pozícióját a játékiparban, és új lehetőségeket nyit meg a játékosok számára.

Az üzlet azonban nem megy simán, több ország versenyhatósága is vizsgálódott a lehetséges piactorzító hatások miatt. A legnagyobb akadályt a brit versenyhatóság jelenti, amely szerint a felvásárlás csökkentené a versenyt a brit videójáték-piacon, és ez hátrányosan érintené a fogyasztókat. A hatóság aggódott, hogy a Microsoft exkluzívvá tehetné az Activision Blizzard játékait az Xbox Cloud Gaming szolgáltatásban, amely már most is piacvezető a felhős játékfuttatás területén.

A Microsoft ezért a napokban új javaslatot tett a hatóságnak, amely szerint 15 évre átadná az Activision Blizzard játékainak felhős futtatásra való kiadásának jogát az Ubisoft francia kiadónak, írja a CNBC. Az Ubisoft gondoskodna arról, hogy az Activision Blizzard játékai elérhetőek legyenek más felhős játékfuttató szolgáltatások számára is, mint például a GeForce Now vagy a Google Stadia. Emellett az Ubisoft saját előfizetéses szolgáltatásán keresztül is elérhetővé tenné az Activision Blizzard játékait PC-n, Xboxon és Amazon Lunán.

A javaslat célja, hogy megnyugtassa a versenyhatóságot arról, hogy a Microsoft nem használná ki az erőfölényét, és nem zárna ki más szereplőket a piacról. A hatóság még nem döntött arról, hogy elfogadja-e vagy elutasítja-e a javaslatot. Ha elfogadja, akkor várhatóan még idén (2023) lezárulhat az üzlet. Ha elutasítja, akkor további vizsgálatokra és tárgyalásokra lehet szükség.