Windows 95: A Start menü születése

A Windows 95 megjelenésekor ismerte meg a világ a Start menüt, egy forradalmi funkciót, amely az operációs rendszerben való navigációt hivatott kezelhetőbbé tenni. A bal alsó sarokban található Start gomb egy egyszerű menüt nyitott meg, amely a programok, dokumentumok, beállítások és a “Leállítás” opció linkjeit tartalmazta. Ez a kialakítás megalapozta a Start menü minden későbbi változatát.

Windows 98 és Windows ME: Az alapok finomítása

A Windows 98 és az ME a Windows 95 által lefektetett alapokra épített, a Start menü kialakításán és funkcionalitásán végzett kisebb módosításokkal. Ezek a verziók a stabilitás és a használhatóság javítására összpontosítottak, megtartva a Start menü alapvető struktúráját, miközben javították annak érzékenységét és hozzáférhetőségét.

Windows XP: Új paradigma

A 2001-ben megjelent Windows XP egy színesebb és felhasználóbarátabb Start menüt vezetett be. Ez a változat két oszlopot tartalmazott: a bal oldali oszlopban a kitűzött és gyakran használt programok voltak láthatók, míg a jobb oldali oszlopban a mappák, beállítások és rendszerfunkciók gyors elérését biztosította. Ez a kétpólusú kialakítás megkönnyítette a felhasználók számára, hogy gyorsan és hatékonyan megtalálják, amire szükségük van.

A Start menü megjelenése előtt a Windows 3.11 felhasználói a Programkezelőre támaszkodtak az alkalmazások indításakor. A Programkezelő egy ablakalapú felület volt, ahol a felhasználók kézzel hoztak létre csoportokat és adtak hozzá programikonokat. Minden csoport úgy működött, mint egy mappa, amely különböző alkalmazások parancsikonjait tartalmazta.

Windows Vista és Windows 7: Továbbfejlesztett keresés és esztétika

A Windows Vista jelentős változásokat hozott a Start menüben, különösen a keresőmező beépítését, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy kulcsszavak beírásával gyorsan megtalálják a fájlokat és alkalmazásokat. Ez a verzió bevezette az Aero néven ismert elegáns, üveges esztétikát is. A Windows 7 megtartotta a Vista számos funkcióját, de javította a teljesítményt és a használhatóságot, a Start menü ezáltal könnyebben navigálhatóvá vált.

Windows 8: Merész változás

A Windows 8 radikális eltérést jelentett a korábbi verziókhoz képest azzal, hogy a Start menüt egy érintőképernyős felületre tervezett, teljes képernyős Start képernyővel váltotta fel. Ez a változás vegyes reakciókat váltott ki, mivel sok felhasználó zavarónak és kevésbé hatékonynak találta az új felületet az asztali használathoz.

Windows 10: A Start menü visszatérése

A felhasználói visszajelzésekre reagálva a Windows 10 visszahozta a Start menüt, egyesítve a Windows 7 és 8 legjobb funkcióit. Az új menü egy bal oldali oszlopot tartalmazott hagyományos linkekkel, a jobb oldali oszlop pedig az alkalmazások átméretezhető élő csempéit. Ez a hibrid kialakítás sokoldalú és testreszabható felhasználói élményt biztosított, mind az érintőképernyős, mind a hagyományos asztali felhasználók számára.

Windows 11: Modern frissítés

A Windows 11 egy áramvonalasabb és középre helyezett Start menüt vezet be, az egyszerűségre és a könnyű használatra összpontosítva. Az új dizájn eltünteti az élő csempéket a statikus ikonok javára, és keresősávot integrál a tetejére. Ez a letisztult, modern megjelenés illeszkedik a Windows 11 általános esztétikájához, a termelékenységet és a felhasználóbarátságot hangsúlyozza.

A Windows Start menüjének fejlődése a technológia és a felhasználói felület kialakításának szélesebb körű trendjeit tükrözi, folyamatosan alkalmazkodik a felhasználók igényeihez a különböző eszközökön és kontextusokban.

A Start menü a Windows 95-ös szerény kezdetektől a Windows 11 modern, minimalista megközelítéséig a Windows-élmény alapvető eleme maradt.

A Linux biztonságával kapcsolatban több tévhit is kering. Sokan azért gondolják, hogy a Linux biztonságosabb, mert régebben a Windows XP rengeteg biztonsági problémával küzdött. Emiatt sokan hitték, hogy a kevésbé célzott Linux rendszerek biztonságosabbak. Az igazság azonban összetettebb. Bár igaz, hogy a legtöbb rosszindulatú program a Windowsra irányul, a Linux sem mentes a fenyegetésektől. Ezt bizonyítja például a Mirai botnet, amely kifejezetten a Linux rendszereket támadja.

Mirai botnet

Nem csak a Windows érintett a zsarolóvírusok által. Számos példa van arra, hogy a Linux rendszereken is sikeresek voltak ezek a programok. Ahogy a fenyegetések változnak, a Linuxra irányuló rosszindulatú szoftverek is egyre gyakoribbá válnak, így minden platformra szükségesek a megfelelő biztonsági intézkedések.

A Mirai botnet remek példa arra, hogy a Linux rendszerek sem legyőzhetetlenek. A Mirai főként az Internet of Things (IoT) eszközöket támadja, és botok hálózatává alakítja őket, hogy elosztott szolgáltatásmegtagadási (DDoS) támadásokat hajtsanak végre. Ezek a támadások komoly károkat okozhatnak, és céges szervereket, sőt egész országokat is érinthetnek.

A social engineering, azaz a megtévesztésen alapuló támadások, továbbra is nagy szerepet játszanak a rosszindulatú programok terjesztésében. Érdekes módon a leggyakoribb kártevők közül sok, például a Mirai, elsősorban Linux rendszereket támad.

Linux sebezhetőségek

Sokan azt hiszik, hogy a kiberbiztonsági problémák csak a Windowsra jellemzőek. Azonban a modern kiberfenyegetések összetettek és több platformot is érintenek. A Linux sem kivétel ez alól.

A tények azt mutatják, hogy a Linux-alapú rendszerek, mint a Debian vagy akár az Android, szintén számos sebezhetőséggel rendelkeznek. Ez rávilágít arra, hogy egyetlen operációs rendszer sem teljesen védett a biztonsági hibáktól. A kiberbiztonsági fenyegetések minden platformot érintenek.

Zsarolóvírusok is léteznek Linuxon

A zsarolóvírus-bandák egyre gyakrabban célozzák meg a Linux szerverkörnyezetet használó vállalatokat. Például a Hive zsarolóprogramnak van Windows és Linux változata is. Ez azt mutatja, hogy minden operációs rendszert érinthetnek a fenyegetések, és erős biztonsági stratégiákra van szükség.

Összegzés

A kiberbiztonsági problémák minden operációs rendszert érintenek. A Linux malware-ek megértése segíthet az összes rendszerre kiterjedő hatékonyabb védelmi mechanizmusok kialakításában. Az olyan platformok, mint az Any.Run, segíthetnek a kiberbiztonság világában tájékozottnak maradni.

Maradjon tájékozott és legyen biztonságban! Nem számít, hogy milyen operációs rendszert használ, fontos ismerni a potenciális fenyegetéseket és megfelelő biztonsági intézkedéseket tenni. Egyetlen rendszer sem teljesen biztonságos, de a tájékozott felhasználók sokat tehetnek a biztonságukért.

Mi az a távoli asztal?

A távoli asztal lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy távolról átvegyék az irányítást egy másik eszköz felett. Ez azt jelenti, hogy a távoli számítógépen mindent láthat és elérhet közvetlenül a saját képernyőjén (és fordítva).

Mikor jön jól a távoli asztal?

A távoli asztalt gyakran használják az informatikai szakemberek számítógépes problémák távoli megoldására. Azáltal, hogy hozzáférést szereznek a javítandó eszközhöz, a számítógép beállításain keresztül kattintva megtalálhatják a problémát, és kijavíthatják azt. A távoli asztali számítógép otthoni munkahelyi számítógép vezérléséhez is jól jön, így a felhasználó könnyebben tud távolról dolgozni, vagy egy távoli eszközről hozzáférhet egy fájlhoz vagy programhoz. Ez sokkal biztonságosabb módja a privát munkafájlok elérésének, amelyekhez nem szabad nyilvános vagy nem biztonságos számítógépről vagy eszközről hozzáférni. Ha ezeket a feladatokat távoli asztalon végzi el, akkor teljes biztonságot és adatvédelmet biztosít a kezelt fájlok számára.

A távoli asztal engedélyezése

Ahhoz, hogy két eszköz összekapcsolható és távolról is elérhető legyen, mindkettőnek engedélyezni kell a távoli asztalt. A Windows 11 Pro rendszeren ezt a Beállítások > Rendszer > Távoli asztal menüpontban teheti meg, és kapcsolja be a “Távoli asztal engedélyezése” gombot. Ha a Windows régebbi vagy más verzióját használja, a Microsoft Support Centerben további információkat talál a Távoli asztal engedélyezéséről.

A távoli asztal használata

Ha engedélyezte a Távoli asztal használatát, csatlakoztathatja készülékét egy másik számítógéphez, és bárhonnan hozzáférhet annak tartalmához. A Távoli asztal beállítása előtt fontos meggyőződnie arról, hogy a csatlakoztatandó eszközön Windows 11 Pro fut, csatlakozik az internethez és be van kapcsolva. A tartalom eléréséhez használt eszköz a Windows bármely verzióját futtathatja, de akár nem Windows operációs rendszereket is. Ha a készülék, amelyről csatlakozik, Windows rendszert futtat, akkor a számítógép beállításaiban rákereshet a “Távoli asztali kapcsolatok” menüpontra, és megadhatja a csatlakozni kívánt eszköz nevét.

Csatlakozás nem Windows operációs rendszerekkel

Ha nem Windows operációs rendszert használ, a csatlakozáshoz letöltheti a Microsoft Remote Desktop alkalmazást. Miután letöltötte, adja meg az alkalmazásban annak a számítógépnek a nevét, amelyhez csatlakozni szeretne. A Távoli asztalon keresztül történő kapcsolódásra vonatkozó részletesebb utasításokat a Microsoft Support Centerben talál.

Az Activision Blizzard olyan népszerű játékokat adott ki, mint a Call of Duty, a World of Warcraft, a Diablo, az Overwatch, a Candy Crush és a StarCraft. Ezek a játékok több mint 400 millió havi aktív felhasználóval rendelkeznek világszerte. A Microsoft ezzel a lépéssel nemcsak ezeket a játékokat szerzi meg, hanem az Activision Blizzard több mint 10 ezer alkalmazottját is, akik továbbra is önállóan működnek majd.

A Microsoft célja, hogy ezeket a játékokat elérhetővé tegye az Xbox Game Pass előfizetési szolgáltatásán keresztül, amely több mint 25 millió felhasználónak kínál hozzáférést több mint 100 játékhoz egy havi díjért. A Microsoft szerint ez növeli a játékosok választékát és élményét, valamint segíti az új játékok fejlesztését és innovációját.

A felvásárlás azonban nem ment zökkenőmentesen. A Microsoftnak több akadályt is le kellett küzdenie, mielőtt véglegesíthette az üzletet. Az egyik legnagyobb kihívást a versenyhatóságok jelentették, akik aggódtak, hogy a felvásárlás csökkenti a versenyt és hátrányosan érinti a fogyasztókat.

Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (FTC) vizsgálatot indított az ügyben, és pert is indított a Microsoft ellen, hogy megakadályozza az üzletet. Az FTC szerint a felvásárlás túl nagy piaci részesedést adna a Microsoftnak, és kizárná a riválisokat, mint például a Sony és a Nintendo. Az FTC azt is kifogásolta, hogy a Microsoft korábban már megvett más játékstúdiókat is, mint például a Bethesda-t és a Mojangot.

A per azonban nem járt sikerrel az FTC számára. A bíróság elutasította az FTC keresetét, mondván, hogy nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a felvásárlás sérti a versenytörvényeket. A bíróság szerint nem bizonyított, hogy a Microsoft monopolhelyzetbe kerülne vagy visszaélne piaci erejével. A bíróság azt is megjegyezte, hogy a videojáték-piac dinamikus és változó, és sok más szereplő is van rajta.

A másik nagy akadályt az Egyesült Királyság versenyhivatala (CMA) jelentette, amely szintén vizsgálódott az ügyben. A CMA attól tartott, hogy a felvásárlás csökkenti a választást és növeli az árakat a felhőalapú játékszolgáltatások területén. A CMA szerint ez hátrányosan érintené az Egyesült Királyságban élő játékosokat, akik egyre inkább a felhőben játszanak.

A Microsoft azonban meg tudott állapodni a CMA-val, miután engedményt tett az Activision Blizzard felhős játékjogainak eladásával kapcsolatban. A Microsoft lemondott arról, hogy kizárólagosan birtokolja ezeket a jogokat, és eladta őket az Ubisoft-nak, egy másik nagy játékkiadónak. Ez azt jelenti, hogy az Activision Blizzard játékait nem csak a Microsoft Xbox Cloud Gaming szolgáltatásán keresztül lehet majd játszani, hanem más felhős platformokon is. A CMA ezt elfogadta, és jóváhagyta a felvásárlást.

A Microsoft és az Activision Blizzard tehát most már semmi akadályt nem lát az üzlet lezárásában. A felek várhatóan hamarosan aláírják a szerződést, és bejelentik a tranzakció véglegesítését. A Microsoft ezzel a lépéssel megerősíti pozícióját a játékiparban, és új lehetőségeket nyit meg a játékosok számára.

Biztonság

A Windows Server 2022 nagy hangsúlyt fektet a biztonságra, és több rétegű védelmet nyújt a fenyegetések ellen. A Secured-core szerver technológia segít megvédeni a szervereket a firmware szintű támadásoktól, amelyek kihasználhatják a hardver sebezhetőségeit. A Secured-core szerverek olyan funkciókat használnak, mint a Trusted Platform Module (TPM), az Intel Software Guard Extensions (SGX), az AMD Secure Encrypted Virtualization (SEV) és a Virtualization-based Security (VBS). Ezekkel a funkciókkal a Windows Server 2022 minimalizálja az operációs rendszer felületét, amelyet egy támadó kihasználhat.

A Windows Server 2022 továbbfejleszti a BitLocker titkosítást is, amely most már támogatja az AES-256 algoritmust2. Ez növeli az adatok védelmét a lemezeken és a hálózaton. A BitLocker továbbá lehetővé teszi az automatikus kulcsfeloldást is, amikor egy szerver újraindul. Ez csökkenti az adminisztrációs terhet és javítja a rendelkezésre állást.

A Windows Server 2022 bevezeti az SMB over QUIC protokollt is, amely lehetővé teszi a fájlok biztonságos elérését távolról VPN nélkül. Az SMB over QUIC egy olyan protokoll, amely az SMB-t futtatja az UDP felett, és használja a QUIC titkosítást és megbízhatóságot. Ez azt jelenti, hogy az SMB ügyfelek képesek lesznek kapcsolódni az SMB szerverekhez akár tűzfalakon vagy proxykon keresztül is.

Azure hibrid integráció és menedzsment

A Windows Server 2022 erősíti az Azure hibrid képességeit is, és több lehetőséget kínál a felhő és az on-premise infrastruktúra összekapcsolására. A Windows Server 2022 Datacenter: Azure Edition egy olyan VM-only operációs rendszer, amely kihasználja az Azure előnyeit, mint például a Hotpatch, az Azure Extended Networking és az Azure Automanage. A Hotpatch lehetővé teszi a biztonsági frissítések telepítését újraindítás nélkül, ami csökkenti a leállási időt és növeli a termelékenységet. Az Azure Extended Networking javítja a hálózati teljesítményt és skálázhatóságot, míg az Azure Automanage automatizálja a szerverek konfigurálását és karbantartását.

A Windows Server 2022 továbbá támogatja az Azure Arc-ot is, amely segít kezelni, biztosítani és kormányozni a szervereket az Azure-ból. Az Azure Arc lehetővé teszi, hogy egységes módon láthassuk és kezelhessük az Azure-ban és más helyeken futó erőforrásokat, mint például virtuális gépeket, Kubernetes klasztereket vagy SQL szervereket. Az Azure Arc segítségével a Windows Server 2022 szerverek használhatják az Azure szolgáltatásait, mint például az Azure Monitor, az Azure Security Center, az Azure Backup, az Azure Policy és mások.

Alkalmazásplatform

A Windows Server 2022 javítja az alkalmazásplatformot is, és több lehetőséget biztosít a fejlesztőknek és az adminisztrátoroknak. A Windows Server 2022 támogatja a Windows konténereket és a Kubernetes-t is, amelyek segítenek modernizálni a konténer-alapú alkalmazásokat. A Windows Server 2022 továbbá támogatja az Azure Kubernetes Service-t (AKS) az Azure Stack HCI-n és a Windows Server-en, ami lehetővé teszi a Kubernetes klaszterek egyszerű telepítését és kezelését a helyszínen vagy az élen.

A Windows Server 2022 növeli az alkalmazások teljesítményét és skálázhatóságát is. A Windows Server 2022 akár 48 TB memóriát, 64 foglalatot és 2048 logikai magot is támogat, ami ideális a nagy teljesítményű számítási feladatokhoz, mint például a SQL Server. A Windows Server 2022 továbbfejleszti a Storage Replica-t is, amely most már támogatja a tömörítést a forrás és a cél szerverek közötti adatátvitelhez. Ez csökkenti a hálózati kihasználtságot és javítja az adatok szinkronizációját.

Mesterséges intelligencia által támogatott szövegírás

A mesterséges intelligencia által támogatott szövegírás segíthet a felhasználóknak hatékonyabban és kreatívabban írni. A funkció például javaslatokat tehet a helyesírásra, a nyelvtani hibák javítására, valamint új ötletekre a szöveg szerkezetére és tartalmára vonatkozóan.

A mesterséges intelligencia által támogatott szövegírás már a Microsoft Word 2023-ban is elérhető volt, de a Microsoft Office 2024-ben továbbfejlesztették a funkciót. A Microsoft szerint a mesterséges intelligencia által támogatott szövegírás a következőképpen fog működni a Microsoft Office 2024-ben:

• A funkció automatikusan elemezni fogja a szöveget, és javaslatokat tehet a helyesírásra, a nyelvtani hibák javítására, valamint új ötletekre a szöveg szerkezetére és tartalmára vonatkozóan.
• A felhasználók elfogadhatják vagy elutasíthatják a funkció javaslatait.
• A funkció tanulni fog a felhasználóktól, és az idő múlásával egyre pontosabb és hasznosabb lesz.

Valós idejű együttműködési lehetőségek javítása

A Microsoft Office 2024 új funkciója a valós idejű együttműködési lehetőségek javítása. Ez a funkció segíthet a felhasználóknak hatékonyabban együttműködniük a dokumentumokon. A funkció például lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egyidejűleg dolgozzanak egy dokumentumon, és élőben lássák, hogy a többi felhasználó mit változtat.

A valós idejű együttműködési lehetőségek javítása már a Microsoft Office 2023-ban is elérhető volt, de a Microsoft Office 2024-ben továbbfejlesztették a funkciót. A Microsoft szerint a valós idejű együttműködési lehetőségek a következőképpen fognak működni a Microsoft Office 2024-ben:

• A funkció lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egyidejűleg dolgozzanak egy dokumentumon, és élőben lássák, hogy a többi felhasználó mit változtat.
• A funkció figyelmezteti a felhasználókat, ha a többi felhasználó változtatást hajt végre a dokumentumon.
• A funkció lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megjegyzéseket fűzzenek a dokumentumhoz, és ezeket a megjegyzéseket a többi felhasználó is láthatja.

Biztonsági funkciók fejlesztése

A Microsoft Office 2024 új funkciója a biztonsági funkciók fejlesztése. Ez a funkció segíthet a felhasználóknak megvédeni a dokumentumaikat a rosszindulatú szoftverektől és a behatolóktól.

A biztonsági funkciók fejlesztése már a Microsoft Office 2023-ban is elérhető volt, de a Microsoft Office 2024-ben továbbfejlesztették a funkciót. A Microsoft szerint a biztonsági funkciók a következőképpen fognak működni a Microsoft Office 2024-ben:

• A funkció automatikusan ellenőrzi a dokumentumokat rosszindulatú szoftverekre.
• A funkció lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy jelszóval védjék a dokumentumaikat.
• A funkció lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy nyomon kövessék, hogy ki nyitotta meg és módosította a dokumentumaikat.

Záró rész:

A Microsoft Office 2024 új funkciói jelentősen javítják a szoftver használhatóságát és biztonságát. A mesterséges intelligencia által támogatott szövegírás segíthet a felhasználóknak hatékonyabban és kreatívabban írni. A valós idejű együttműködési lehetőségek